Látnivalók

Magyarország, Kiskunság:

A duna - Tisza közének homokbuckás hátsága Budapest és Szeged között. A tatárjárás után itt telepedett meg a kunok egy része. A XVI. századig magyarrá váltak. A török uralom alóli fölszabadulás után, 1745-ben, az ún. redempciókor a Jászsággal és a Nagykunsággal önkormányzatot vívtak ki. A XVIII. században Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás és Kiskunhalas mellett már a jászokkal újratelepült Kisunfélegyháza és (Kiskun) dorozsma is a kiskun területhez tartozott. A jász-kun kerületek 1876-ban olvadtak be a megyerendszerbe. A hajdani Kiskunság területén ma Pest megye déli, Csongrád megye északnyugati része és zömmel Bács-Kiskun megye osztozik. Bács-Kiskun megye lakosságának egy része ma is tanyán él. A Kiskunságot évszázadokon át jellemző állattartás a XIX. században szántóföldi tanyás gazdálkodássá, a századfordulótól fokozódva szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő kertkultúrává alakult. Jellegzetes kajszi- és őszibarack-, valamint szőlőtermesztő táj.

Kiskunsági Nemzeti Park. 16 község határában, 30628 hektáron, hozták létre hazánknak a Hortobágy után második nemzeti parkjaként a következő különálló körzetekből: Tőserdő és a tiszazugi Holt- Tisza; a kiskunsági szikes puszta; a kiskunsági szikes tavak; a fülöpházi homokbuckák; az izsáki Kolon-tó; Bugac-Bócsa buckavilága és a homokpuszta.