LátnivalókMagyarország, Budapest, Esztergom:A középkori királyi palota a város és a Duna fölé emelkedő Vár-hegy tetején épült fel. Géza fejedelem és Szent István palotája fölé III. Béla király díszes és jóval tágasabb palotát épített. A XIII. század elején az érsek tulajdonába került palotán a legjelentősebb építkezéseket Vitéz János végeztette a XV. században, reneszánsz stílusban. A pompázatos palota a török uralom alatt és a XVIII. században elpusztult, s csak az 1930-as években kezdték feltárni a maradványokat. Ma helyreállítva, láthatók a királyi palota megmaradt helyiségei. Csak példaképpen: Magyarország legrégibb lakószobája, amelyről azt tartja a hagyomány, hogy itt született Szent István; Mátyás király feleségének, Beatrixnak a szobája; Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája. A XII. századi királyi kápolna, faragott díszeivel és freskómaradványaival, helyreállítva tekinthető meg.
Várfalak övezik a Vár-hegy északi, nyugati és déli oldalát még ma is. A falak a XIV-XV. századból származnak. A vár egykori főkapuja előtt áll Vígh Tamás szobrászművész alkotása, a Városalapító.
A bazilika (Főszékesegyház) klasszicista épülettömbje az egész város felett uralkodik. Magyarország legnagyobb temploma attól a helytől kissé északra emelkedik, ahol valaha a Szent István által alapított Szent Adalbert-temptom állt. A pompásan kialakított templom többször elpusztult és újjáépült a XVIII. században már csak romjai álltak. Ezeket 1822-ben tüntették el, amikor lerakták az új székesegyház alapjait. Az építkezés több évtizedig tartott, csak az 1860-as évek végén lett kész a templom. A keleti oldalon van a főbejárat; az előcsarnokot 22 m magas korinthoszi oszlopok alkotják. Az épület leghangsúlyosabb része a 100m magasra nyúló kupola (Hild József tervezte), amelyet körben 24 oszlop tart. Belső tere nem annyira egységes, mint a külső. Legszebb része a kis Bakócz-kápolna, amelyet a lebontott templomból helyeztek át a bazilika déli oldalára. Az 1506-1510 között épült, görög kereszt alakú, kupolával fedett kápolna vörös márványból készült; a magyarországi reneszánsz építészet legszebb megmaradt alkotása. A szentélytől északra van a Főszékesegyházi Kincstár, amely a magyar egyházi kincsek leggazdagabb gyűjteménye. Az altemplom a bazilika, kupolacsarnoka alatt van; itt helyezték el a lebontott Szent Adalbert-templomból megmaradt síremlékeket.
A Víziváros a Vár-hegy alatt, a hegy és a Duna között fekszik. Főutcáját a XVIII-XIX. századi házak szegélyezik. Egykor erős falrendszer kapcsolta a várhoz, néhány helyen még ma is láthatók falmaradványok.
A Föszékesegyházi Könyvtár romantikus stílusú épületét Hild József tervezte 1853-ban. A könyvtár jelentős gyűjteményét két helyiségben helyezték el, a legérdekesebb és legszebb darabokat a közönség is megtekintheti.
A Balassi Bálint Múzeum XVIII. században emelt, egy emeletes épülete 1830-ig megyeháza volt. Ma a helytörténeti és régészeti anyag otthona.
A vízivárosi plébániatemplom 1728-1738 között épült barokk stílusban, a jezsuiták számára. A tornyokat 1788-ban emelték. A templom legszebb dísze a barokk kapuzat; belső terének gazdag díszei a második világháború során elpusztultak. A templom előtti kis parkban Medgyessy Ferenc szobrászművész alkotása áll: Szent István lovas szobra.